Mióta van hazánkban lóverseny?
A XVIII. század második felében Angliába látogatott nemes urak a lóversenyzés és az angol telivér fajta nagyszerűségének hírét hozták hazánkba, majd a következő évtizedekben egyre több fedetőmén is Magyarországra érkezett.
A hazai tenyészanyag kipróbálására 1814-től kezdődően gróf hunyadi József ürményi birtokán versenyeket is rendeztek.
Ezek az ürményi futtatások egyre népszerűbbé váltak a nemesség körében, és 1822-ben gróf Széchenyi István engedélyt kapott a futamok megszervezésére, először csak Bécsben. A császári udvar – félve attól, hogy a lóversenyeken összegyűlő tömeg politikailag veszélyt jelenthet – igyekezett elodázni a magyar területeken zajló versenyek megrendezését. Végül 1826-ban Pozsonyban is engedélyezték a lóversenyt, majd – mivel a pozsonyi futamok renden lezajlottak – 1827. június 6-án a Pesti
Lóversenyző Társaság pályája, a Pesti Gyep is megnyithatta kapuit. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a legelső lóversenyt Magyarországon ennél jóval korábban, a XVI. század közepén tartották. 1525. május 11-én II. Lajos magyar király a kelenföldi mezőn rendezett lóversenyt, ahol a krónikák tanúsága szerint közel harminc ló indult.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
