Lovunk egészsége
A lovak állandóan jeleket sugároznak egészségi állapotukról. Ha ezeket a jeleket helyesen értelmezzük, szükség esetén gyorsan és pontosan tájékoztathatjuk állatorvosunkat - így segíthetünk lovunknak.
Az egészséges ló pulzusa 36-44-et ver percenként. Az arc alatti artérián tapintható ki, amely a pofa közepétol belülrol kifelé, a csonton át halad. Álljon a fej bal oldalára. Mutató és középso ujjával tapintsa ki a ceruzavastagságú artériát. Enyhén nyomja meg, míg a pulzust nem érzi. Mivel a ló már egy rágása vagy fejrázása meghamisíthatja az értékeket, a legjobb, ha csak 15 másodpercig méri, és megszorozza néggyel az ütések számát. Munka, izgalom vagy betegség akár 200-nál is többre növelheti a pulzust.
A pulzus megmérésének másik lehetosége a lábközép artériája, amely a külso oldalsó bokakanyarulat mentén fut végig. Itt is ajánlott a 15 másodperces trükk, hogy a kapálás vagy rúgás ne zavarja meg a mérést. A 60 feletti nyugalmi pulzus a nem lovagolt lónál már figyelmezteto jelnek számít, a 80-as vagy még több pedig rendkívül veszélyes. Ilyenkor azonnal hívja az állatorvost. A túl szapora pulzus leggyakoribb okai a kólikák: minél nagyobb a pulzus, annál súlyosabb a kólika. A pulzus erossége is következtetni enged az egészségi állapotra. Ha a verések gyengék vagy lágyak, szívgyengeségrol lehet szó. Kemény, eros pulzussal a ló nemcsak a munka közbeni terhelésre reagál, hanem a fertozésekre, gyógyszerekre vagy mérgezo növények fogyasztására is.
Jelek a farok környékérol. Míg a lábközép-artéria erosebb pulzusa patasérülés vagy lábprobléma gyanúját keltheti, a farok alatti erosebb pulzus a hátsó rész problémájára utal. A testhomérsékletet a végbélben mérjük. Normálisnak számítanak a 37,5 és 38,5 şC közötti értékek, amelyeket azonban a napszak és a külso homérséklet befolyásol. A meleg ido, izgatottság vagy munka akár két fokkal is megnövelheti a homérsékletet. A 39 foknál nagyobb homérséklet nyugodt lónál gyakran fertozést jelez: a baktériumok (gyulladt sebek) 39-40, a vírusok akár 42 fokra is megemelhetik a homérsékletet.
A ló nyugalmi állapotban percenként 12-20-szor vesz lélegzetet. Nehéz munka esetén a szám akár 180 lélegzetvételre is megnohet. Néhány ló melegben liheg, vagyis gyorsan és laposan lélegzik. Ezért a szaporább lélegzetvétel nem feltétlenül betegséget jelez. A legjobb, ha a lélegzetvételeket közvetlenül a bordák mögött, a lágyékon számolja. Az orrlyukakon is meg lehet figyelni, vagy az egyik kezét elé tartani, így érezheti a levego áramlását. Ilyenkor azonban azt kockáztatja, hogy a ló bizalmatlanná válik vagy szimatolni kezd, így meghamisítja a mérés eredményét.
A ló fogínyén megvizsgálhatja a nyálkahártyák színét és a vérellátás minoségét (hajszálér-feltöltodési ido). Az egészséges nyálkahártyák színe a rózsaszíntol a fehéres-szürkéig terjedhet. A sárgás színezet sárgaságra utal (például májkárosodás, tápanyaghiány vagy tumorok miatt), a kékes elszínezodés mérgezésre vagy kezdodo sokkra. Ha hüvelykujjával röviden és erosen megnyomja a fogyíny, a nyomában maradó fehér foltnak legkésobb két másodperc múlva el kell tunnie. Az öt másodpercnél nagyobb értékek kritikusak, és a keringés összeomlására utalhatnak.
A borredo-teszttel a ló folyadékveszteségét ellenorizheti. Csípjen a hüvelyk- és a mutatóujja közé egy darab bort a ló vállán a …ízület magasságában. Az egészséges lónál a borránc elengedése után azonnal eltunik. Minél jobban kiszáradt a ló szervezete, például hasmenés vagy verítékezés miatt, annál tovább látható a borredo. A három perc feletti értékek kritikusak. A borredoteszt rossz eredményei többnyire együtt járnak a nyálkahártyák vérellátottsági vizsgálatának rossz eredményeivel.
|