Nagydíj és szokásos versenyszámok
Legfőbb feladatuk a ló ugróképességének és képzettségének próbára tétele. Elbírálásuk „A” szabály szerint történik. A Nagydíj az egész hétvége legnehezebb és legjobban díjazott száma, hazánkban minden nagyobb versenyen találkozhatunk vele.
Derbi
Az általában 1000-1300 méter hosszú nagy számú erőkifejtést tartalmazó pálya körülbelül fele természetes ugrás: sövény, árok, bank (földhányás), mélybeugrás, rönk stb. Maximum egy összevetés rendezhető. Hazánkban a hortobágyi, siófoki, szántódpusztai derbik ismertek a közelmúltból.
Vadászugratás
A ló vezethetőségének és gyorsaságának mérésére szolgáló versenyszám, „C” szabály szerinti eredmény megállapítással. A jó vadászpálya kanyargós, alternatív (rövidítési lehetőséget rejtő) fordulókat és akadályokat tartalmaz, mellőzi a kötött vonalvezetést. Jellemzően a hazai versenyeken már nem tartalmaz természetes ugrásokat.
Fokozatos nehézségû
A 6, 8 vagy 10 akadályos versenyszám közkedvelt show szám hazánkban. A fokozatosan nehezedő pályán az akadályok hibátlan teljesítéséért a lovas az ugrások pontértékét (ami egyben a számuk is) kapja, verőhibáért nem jár pontlevonás. Az utolsó akadály mellett felállítható egy dupla pontot érő Joker-ugrás is, melynek leveréséért már pontlevonás jár. A versenyző szabadon választhat az utolsó és a joker-ugrás között. A győztes a legtöbb pontot szerző páros, azonos pontszám esetén az idő számít.
Pontgyûjtõ
Ebben a számban - nehézségi fokuk szerint - 10-től 120 pontig terjedő pontszámmal (lehetnek azonos pontot érők is) állítanak fel szóló akadályokat, melyeket jellemzően mindkét irányból lehet ugratni. Meghatározott idő alatt a versenyző szabadon választhat a pálya vonalát illetően. Hibátlan ugrás esetén pont jár, egy akadályt csak kétszer lovagolhat, harmadszori vagy levert ugrás teljesítéséért nem jár pont, verőhibáért nem jár levonás. Mint a fokozatos nehézségűnél itt is felállíthatnak egy jokert, ami 200 pontot ér, kétszer ugratható, de verőhiba esetén a 200 pontot levonják. A győztes a legtöbb pontot gyűjtő, holtversenynél a pálya ideje dönt.
Nemzetek Díja
Ennek a hivatalos nemzetközi csapatversenynek a célja a különböző országok válogatott párosainak összehasonlítása. Csak hivatalos nemzetközi díjugrató versenyen (CSIO) rendezhető meg, minimum három ország részvételével. A pénzdíjak nagyságától (és a pályák nehézségi fokától) függően 5 kategóriát különböztetünk meg: a legkönnyebb egy csillagostól a legnehezebb öt csillagosig. A 3-4 fős csapatok kétszer lovagolnak ugyanazon a pályán. A második pályára a ****-os versenyen már csak a legjobb 8 csapat 3 lovasa lovagolhat. Holtverseny esetén csapatonként egy lovas vet össze. Hazánkban egyedül az augusztus első hétvégéjén, Kecskeméten rendezendő CSIO****-W (W - Világkupa minősítő) szombati napján láthatunk ilyen versenyszámot.
Ugróképességi versenyszámok
Céljuk az akadály feletti teljesítmény, az abszolút ugróképesség bizonyítása korlátozott számú, nagyméretű akadályon, ezért nincs alapidő és időhatár, a hibapontok „A” szabály szerint járnak. A két leg-ismertebb formája: a puissance és a korlátugratás. Előbbit kitartásos magasugratásnak is nevezik. 4-6 ugrásos, minimum 140 centiméteres alappályán kezdenek a lovasok. Maximum négy emelés (összevetés) van. Az első emeléstől már csak két akadályt kötelező ugratni: egy széleset (általában triple bar-t) és egy kőfalat. Ezt a látványosságot legutóbb a kiskunhalasi nemzetközi versenyen figyelhette meg a közönség, de nem kell csüggedni, pár versenyen még találkozhatunk vele. A puissance világrekordja (Franke Slothaak) 240 centiméter. A hazai rekord Panyi György (Django) nevéhez fűződik: 219 cm. A régen közkedvelt, mára kihalófélben lévő korlátugratás 6 db, egymástól kb. 11 méterre vonalban elhelyezett meredek (csak rudakból építve), azonos vagy növekvő magassággal. Az összevetésnél már csak az utolsó három (emelt magasságú) elemet kell ugrani, a távolság végig 11 méter marad.
Staféta
A staféták 2-3 fős csapatok, ahol az első tag startvonalon áthaladásától az utolsó lovas célba érkezéséig tart a csapat ideje, a hibapontok pedig összeadódnak. A lovasok a staféta típusától függően az egész pálya lelovaglása után, vagy verőhiba után, esetleg tetszés szerint váltják egymást. Az elbírálás történhet „A” és „C” szabály szerint is.
Szimultán ugratás
A szimultánban két versenyző, két egyforma, egymás mellett felépített pályán egy időben méri össze tudását. A következő fordulóba csak a győztesek jutnak tovább, egyenes kieséses rendszerben. Hagyományosan a Tamási nemzetközi versenyen láthattunk ilyet.
Kétfázisos versenyszám
Az előbbitől abban tér el, hogy két egymás utáni folyamatos szakaszból áll, az első fázis célvonala egyben a második startvonala. A 8-10 ugrásos első fázist hibátlanul teljesítők kezdhetik meg a 4-6 akadályból álló második szakaszt, a hibapontot elérőket kicsengetik. Ez a versenyszám egy azonnali összevetést tesz lehetővé, gyorsítja a verseny menetét sok induló esetén, de jelentős számú erőkifejtést tartalmaz, ami megterhelheti a fiatalabb lovakat. Az elbírálás mindkét ismert szabály szerint történhet.
Kétfordulós versenyszám
A párosoknak két – azonos vagy eltérő – pályát kell lovagolniuk, két egymás utáni fordulóban. A második fordulóba jutás a versenykiírás feltételeitől függ. Lehetséges összevetés is. A hazai országos bajnokságok döntője általában ilyen típusú számként kerül megrendezésre.
Gyôztes kör
Tavaly a Széchenyi Emlékversenyen találkozhattunk először ezzel a számmal. Lényege, hogy a versenyzőket sorsolás vagy ranglista alapján csoportokba osztják, a csoportok győztesei jutnak be a győztes körbe (összevetésbe). Itt a csoportösszeállításon múlik minden, előfordul, hogy egy verőhibával is bekerülhet a lovas, de megesik, hogy gyors hibátlannal is lemarad. Egy biztos, már a csoportmérkőzések (alappálya) is nagyon izgalmasak.
|