A lóverseny és a fogadás egyidősek. Nemigen futottak lóversenyt hivatalos, illegális vagy baráti fogadás nélkül. A szervezett lóversenyzés előtti időkben, mikor még mai értelemben vett versenydíj nem volt, a verseny tétje a futtatók fogadása volt. Már az ókori Rómában is fogadtak a kocsiversenyekre, és később, Angliában az első Derby is egy fogadás tárgyaként került megrendezésre. Ma már a fogadás egy a versenyzést kísérő gazdasági tevékenység, ami a legtöbb helyen a fogadási forgalom által megtermelt versenydíjon keresztül a lósport minden szegmensének közvetlen vagy közvetett finanszírozója
Buki és totó
A kezdeti egymásközti tulajdonosi fogadásokat a versenyzés üzemszerűvé válása során felváltotta a bukméker fogadás. Ez azt jelentette, hogy a "könyves ember" (bookmaker) mindegyik tulajdonossal ill. bárkivel szemben állta a fogadásokat, méghozzá az esélyek arányában. A bukméker meghatározza a futam esélyeit, és meghirdeti az odds-listáját, azt, hogy az egyes lovak esetleges győzelmekor hányszoros pénzt fizet a fogadó tétjére. A feltett tétek persze módosíthatják az oddsokat, a nagyon fogadott lovakat egy idő után már csak kisebb szorzóval ajánlják, ám ez a korábbi fogadásokat nem érinti. A bukméker fogadásnak a lényege, hogy a fogadó tudja, mire számíthat nyerés esetén, mennyi nyereményért kockáztatja a pénzét.
Francia találmány az 1871-ben beindult (még abban az évben Magyarországon is bevezetett!) totalizatőr (totó), ami forradalmasította, még inkább tömegesítette a fogadásokat. Az elv - ami mára a legtöbb számsorsjáték vagy sportfogadás alapja - az, hogy a fogadásra befolyt téteket összesítik, és a költségekre meg a fogadásszervező nyereségére visszatartható rész levonása után maradt összeget felosztják a nyerő fogadások között. A bukméker fogadástól való eltérései között a legfontosabb, hogy a nyeremény, ami itt a nyereményalap és a nyerő tétek hányadosa, csak a verseny után válik ismertté, a klasszikus fogadáshoz szokott Angliában emiatt nem vezették be hosszú ideig, csak a két világháború között szorultak rá a szélesebb fogadóközönség bevonására ezzel a módszerrel. A gépi fogadás eleinte a bukikhoz hasonlóan csak nyerő majd hely fogadásokat kínált, később azonban egyre szélesítette a kínálatot a különböző kombinációs játékok bevezetésével. Az első kombinációs fogadási mód, amint Török Imre Híres lovak, híres lovasok, híres versenyek című klasszikus munkájából tudhatjuk, magyar találmány volt, Saly Ervin, a Pestmegyei Versenyegylet egykori titkára vezette be először a kis létszámú megyeri gátfutamok fogadási forgalmának növelésére. A nálunk "befutó" játékként ismert forma az első és második helyezett együttes eltalálása, ma már a világon mindenhol ismert, nagy lökést adott a gépi fogadás előretörésének. A totalizatőr azzal, hogy a kispénzűek számára is elérhetővé tette a játékot, sokat tett a lóversenyzés népszerűsítéséért.
Fogadási lehetőségek
Magyarországon az államosítással a bukméker fogadás megszűnt, azóta csak a totalizatőr rendszerben lehet fogadni. Ezen belül négyféle fogadási mód van. A nyerő fogadásnál, amit nálunk TÉT-nek hívnak, a futam nyerőjét kell eltalálni. Ez a legősibb fogadási forma. A HELY fogadáskor az általunk megadott számú lónak helyen, vagyis az első háromban kell végezni. Ez a legkönnyebben eltalálható játék, így a várható nyeremény is itt a legkevesebb. A kombinált fogadások közül a legegyszerűbb a BEFUTÓ játék, ahol két lovat kell sorrendben megjelölni, az első és a második helyezettet. Régebben akkor is nyerő volt a befutó tikett, ha a másodiknak jelzett ló harmadik helyre ért be, ám néhány éve az alacsony kvótákat megduplázandó csak az 1.-2. helyezettre fizetnek. A magyarországi kínálat csúcsa, a legnehezebben eltalálható, így a legnagyobb nyereménnyel kecsegtető HÁRMASBEFUTÓ játék, ahol három lovat jelezve a komplett befutási sorrendet (1.-2.-3.) kell eltalálni.
A világban léteznek még egyéb fogadási módok, ezek közül a legelterjedtebbek a különféle nyerő kombinációk: első három futam nyerője, utolsó három futam nyerője vagy több (öt, hat, hét esetleg még több) futam nyerőjének eltalálása. Egy ilyen 5-7 nyerős fogadás bevezetése hiányzik a magyar kínálatból, ennél ugyanis a nagyszámú kombinatív lehetőség miatt sokszor nincs napi találat, a halmozódott nyeremény pedig igen csábító újabb pénzek bevonására. Az utóbbi húsz-huszonöt évben hatalmas iramban fejlődő svéd lóversenyzést nagyrészt a V75 fogadás tartja el, amit egy héten egyszer, de akkor országosan lehet játszani, a megadott hét futam nyerőinek eltalálása a cél. A telitalálat nyereményalapja igen sokszor halmozódik, nemegyszer a mi nagyobb lottó ötösünknek megfelelő értékig, de már öt találattól nyer a játékos.
Esélyszámítás
A lóverseny fogadás nem szerencsejáték. Szemben mondjuk a rulettal, ahol a pörgetés előtt minden számnak azonos esélye van (1/37), itt az egyes indulók képességeik, beállításuk és sok egyéb szempont alapján esély szerint rangsorolhatók. Esély, persze, nem egy van. A rangsorolás módja, szempontjai, súlyai szerint más és más sorrendet kaphatunk. Ami nekem esély, az lehet, hogy másnál esélytelen és fordítva. Az esélyt befolyásolják a képesség mellett a körülmények. Mik is lehetnek az esélylatolgatás szempontjai? Elsősorban és mindenek fölött a ló (vélt) képessége. A képességet a beállítással kombinálva kapjuk meg az ún. papíresélyt. A papíresély általában a programfüzetből kiszámolható, itt a ló legjobbja mellett feltűntetik az utolsó néhány futásának paramétereit is. Ám számtalan egyéb tényezőt vehetünk még figyelembe, és valószínűleg az közelíti meg leginkább a valós esélyt, aki ezek közül a legtöbbet tudja - helyesen - értékelni és feldolgozni.
Befolyásolja az esélyt a verseny távja: bírja-e lovunk a hosszabb távot, vagy épp fordítva, van-e benne elég gyorsaság a rövidebb versenyen? Milyen a startszáma, az ügetőn jó helyről fordul-e (a külső fordulásokat tartják kedvezőnek), a galoppon egyenes pályás versenyen közel van-e a segítő barrierhez (a korlát melletti belső startszámok), vagy épp ellenkezőleg, esős időben el tudja-e kerülni a már mélyre taposott belső pályákat? Megszokott zsokéja, hajtója viszi-e, jobban fut ostor támogatásával vagy a könnyű kezet szereti? Pihenő után kell-e neki egy-két előkészítő verseny, vagy ellenkezőleg, elsőre futja a legjobb formáit? Érzékeny lábai miatt sáros pályán megtáltosodik-e általában, vagy a kis patái miatt kifejezetten hátrány számára a mély pálya? Örökölt-e távbírást, gyorsaságot, fájós lábakat szüleitől, vagy ha örökölhetett is, nem ő-e a kivétel?
Ehhez jönnek még a szemmel érzékelhető paraméterek, sokak szerint ezek a legfontosabbak. A ló külleme, kondíciójának látható jelei, fénylik a szőre vagy matt, ősszel esetleg már "téli szőrben" van, nem izzad-e ok nélkül, jókedvű-e, mozgásában "mennyire van együtt", van-e benne elég tűz a versenyhez? És a korábbi versenyek saját megfigyelései: jobban futott volna, de szerencsétlen versenye volt, kisodródott, bezárták, nem volt útja, "ottmaradt" a startnál, korán jött, későn jött stb., ám fordítva is lehet: jó formát futott, de igen szerencsés versenye volt, el is fáradt nagyon, nem biztos, hogy meg tudja ismételni. Hát tessék, lehet értékelni.
Néhány jótanács
Mindig esélyes lovat játsszunk! Csak azért nem érdemes megjátszani egy lovat, mert a kasszáknál felszerelt képernyőkön látható állás szerint jól fizet. A várható osztalék persze befolyásolhatja a játékunkat, érdemes mérlegelni, mennyiért mennyit kockáztatunk, de az esélyrangsort ennek alapján ne értékeljük újra.
Ne játsszunk minden futamban! Aki minden futamban játszik, márpedig a rendszeres látogatók többsége ilyen, az hosszútávon "halálra van ítélve". Lehet improvizálni, a látvány, a küllemek alapján igazítani az előzetes elképzeléseinken, de minden futamot, még csak a futamok többségét is eltalálni lehetetlen. Bár az esélyek elvileg számíthatók, de sokszor igen kiegyenlítettek, másrészt jó néhány szempont csak futam után világosodik meg, nincs ember, aki mindig minden nüanszot előre látna.
Ne csak az elsők meg az általunk játszottak futását figyeljük meg, próbáljuk rögzíteni a teljes mezőny szereplését. Kevesebb váratlan meglepetés fog érni a későbbiekben, ha a szemünk sarkából észrevesszük, hogy egy régóta forma alatt szereplő ló most milyen frissen zárkózott, a jó esélynek tartott azért maradt le, mert zsákutcába került, más kisodródott a kanyarban stb.
Ne misztifikáljuk az istállóhíreket! Az, hogy egy istálló bízik a lovában, még nem jelenti azt, hogy nyerni is fog, hisz a többi istálló indulóiban ugyanúgy bízhatnak, ha arról nem is kaptunk hírt. Ne feledjük, a ló futhat képessége alatt, ennek ezer oka lehet, de képessége fölött (szinte) soha.
|