Szabadidős lovassportok Távhajtás, túra- és távlovaglás
Ismét terjed a lovassportok szeretete hazánkban. Egyre többen keresik fel a lovas klubokat, egyesületeket és egyre többen látogatják a különböző lovas sportágak versenyeit. Ezzel párhuzamosan nő a népszerűsége a szabadidős lovaglásnak is. Ez a sport nem csak a természethez visz közel, de képes rövid idő alatt igazi kikapcsolódást és felejthetetlen élményt nyújtani azoknak, akik kipróbálják.
Miután elsajátította az ember a lovaglás alapjait, egyszer csak eljön az a pillanat, amikor bátran nekivághat a környékbeli erdők, mezők felderítésének. Természetesen ajánlott ezt először egy olyan lovassal tenni, aki nem csak a lovaglásban jártas, de a terepet is jól ismeri, és fel van készülve az esetlegesen előforduló rendkívüli eseményekre.
Ezen kívül nem hiányozhat a lovas felszereléséből a lovaglósapka, amely bukásnál vagy az erdőben a faágak ütésétől védi a fejet. A friss levegő, a napfény, és elsősorban a lóval átélhető minden pillanat rendkívüli élményben részesíti a kirándulásra vállalkozókat, de be kell tartani a mértékletesség szabályát. Hiszen nem csak a lónak, de lovasának is jó fizikum szükséges a hosszabb távok megtételéhez.
A szabadidős lovaglás gyakorlott hívei közül kerülnek ki a túralovasok, akik több napos vagy hetes kirándulásokat tesznek meg lóháton. A túra során állandóan változó környezet, a sokszor ismeretlen terepviszonyok kiváló erőnlétet, rátermettséget, a ló és a lovas közötti feltétlen bizalmat követeli meg. A túrázók felszereléseiket a nyeregre erősítve viszik magukkal, de csak a legszükségesebbeket, hogy lovukat ne terheljék túl. A legfőbb szempont, hogy minden időjárási változásra fel legyenek készülve, és a kisebb sérülések ellátásához, illetve a kiesett pataszegek pótlásához szükséges eszközöket vigyék magukkal. Két dolog nélkül azonban soha nem indulhatnak el; az iránytű és a térkép nélkülözhetetlen. És még egy nagyon fontos dolog: a jelenleg érvényben lévő magyar jogszabály szerint a jóléti besorolású és a turisták által látogatható erdőrészletek lovasok számára nem látogathatók!
A hosszú távú lovaglás
hoz, már a huszárság idejéből eredően kapcsolódik egy sportág.
A huszárok még a lovak kitartására és szívósságának felmérésére alkalmazták az ilyen jellegű terheléseket, de manapság már egyre nagyobb népszerűségnek örvendő versenysportággá nőtte ki magát a távlovas és távhajtó szakág. A
sport lényege, hogy meghatározott távot, általában földes és erdei úton kijelölt köröket a lehető legrövidebb idő alatt teljesítse ló és lovas úgy, hogy a ló egészsége ne károsodjon. A verseny során több alkalommal állatorvos ellenőrzi a ló állapotát, ami ha nem felel meg a követelményeknek a ló kizárásához vezet. A távlovaglásnak három kategóriája van, a rövid táv (60 kilométer), a középtáv (90 kilométer) és a főtáv (120 vagy 160 kilométer). Magyarországon egy idényben öt alkalommal rendeznek magyar bajnoki futamokat, és ezek összesítése alapján avatnak bajnokot. A résztvevők száma 60-70 fő között mozog, de az a szám évről évre nő. A távhajtók versenyei 90 kilométeresek.
|