Platthy József
Az 1900-ban született Platthy József, aki egyedi és zseniális alakja volt a díjugrató-sportnak. Platthy sikerének kulcsa szinte teljes egészében a lóval való megmagyarázhatatlan és taníthatatlan kommunikáció és összhang volt. Platthy maga volt a csoda, millióból egy, aki hihetetlen érzékkel nyúlt minden egyes négylábú társához. Sokan próbálták ellesni, milyen varázslatot csinál a híres őstehetség, és ő sem zárkózott el a lovasoktól, azt a pluszt azonban, ami őt világszínvonalra emelte, lehetetlen volt bárkinek is átadni.
Tudását egyedül lovakon keresztül tudta eljuttatni másokhoz: az általa kiképzett lovak legtöbbje képességén felül teljesített, más lovasok alatt is. Platthy József eddigi egyetlen olimpiai érmes díjugratónkként vonult be a történelembe. 1936-ban, a berlini ötkarikás játékokon, Sellővel, a telivér kancával szerzett bronzérmet. Sellő eredetileg tartaléklóként szerepelt az olimpiai keretben. Azért indult végül Berlinben, mert Platthy első számú lova elpusztult az Olimpia előtt. A lovas zsenialitását igazolja, hogy tartaléklovával tudta elérni hazánk eddigi legkimagaslóbb eredményét.
Zsiga bácsi, sporttól való visszavonulása után is, szinte halálának napjáig lovagolt. Sokan szerették nézni, ahogy a törékeny alkatú, nyolcvan év fölötti Zsiga bácsi a legnehezebben kezelhető öttusalovakat is percek alatt együttműködésre ösztönözte. És ha épp senki sem volt kint a pályán, aki aggódva kérte volna, hogy legalább ne ugrasson, átugratott néhány akadályt is. 90 éves korában hunyt el.
Szepessy-Schaurek Ottmár
Schaurek a két világháború közötti időszak meghatározó alakjaként, bátor, néha vakmerő „ugratómutatványok” mestereként vonult be a történelembe. Némethyhez hasonlóan a Ludovikán, majd Örkényben lovagolt. Az első írásos emlék Schaurekről 1924-ből származik, amikor a Nemzeti Lovardában rendezett országos verseny indulói között szerepelt. Első nemzetközi versenyén 1929-ben, Budapesten indult, 1930-ban pedig Bécsben és Nizzában is rajthoz állt. Első lovai Ametist, Silbert, Ebek és Optál voltak. A nizzai versenyről került Schaurekhez egy nehezen kezelhető, ír tenyésztésű herélt, Mr. Spokes, mellyel a lovas a legjelentősebb eredményeit érte el. 1931-ben tagjai voltak a Salzburgban Nemzetek Díját nyert magyar csapatnak. Ugyan-ezen a versenyen ők nyerték a Hoch-Weits- pringen (magas- és távolugrás) versenyszámot, ahogy egy két méter magas, két méter széles akadályt sikerült hiba nélkül leküzdeniük. Schaurek háromszor nyert magyar bajnoki címet (1931, 1932, 1933) és 1935-ben, Aachenben Mr. Spokes-szal ő lett a Nemzetek Díja egyéni győztese.
Mr. Spokes utolsó versenyén 21 éves korában, Kolozsváron indult. „Spoki” és Schaurek 190 cm-es magasságon nyerte a korlátugratást (az Inkey Lajos - Vagyonos párossal holtversenyben).
Schaurek versenyzőként elért eredményei mellett az ügetőpálya megnyitásában és a galoppversenyek második világháború utáni újraindításában is aktívan részt vett.
64 évesen, 1965. augusztusában hunyt el.
|