A fogatos ló csikókori betanításának módszerei
A körkarám közepén álló csikónak 1 fõ fogja a fejét, 1 fõ felemeli a bal elsõ lábát, majd a harmadik személy hozza a jobb kezében tartott farmatringot. Elölrõl a csikó fara felé haladva bal kezével veregeti a csikó nyakát, oldalán a szõrét áthúzza a farmatring ovális alakú részén és felhelyezi azt a faroktól alá. A csatlékot óvatosan elõre húzza, és lazára engedve beköti a kápakarikához. Ezután gyorsan oldalra és hangtalanul elhagyja a helyszínt. Majd a lábat fogó segítõ elengedi a csikó elsõ lábát és hasonló gyorsasággal távozik. Eddig a csikó fejét fogó idomár gyorsan oldalra lép és folyamatosan a kívánt hosszúságra ereszti a futószárat. Kellõ távolságról mozgásra biztatja a csikót, amely indulás után a rodeó sorozatok mozgását hajtja végre. Vágtában, ugrálva tiltakozván a farktõ alá helyezett farmatring miatt.
Az idomár ne serkentse az ideges csikót, hanem hosszú száron hagyja ugrálni. Amikor a két hátasló lábbal történõ egyidejû felrúgás és gazellaszerû levegõbe történõ ugrások száma elmarad, az a fáradság jele. A tréner ügetõ mozgásra biztatja a csikót, miközben az többször ismétli a rodeósorozatot. A feladatot addig kell naponta folytatni, amíg a csikó tiltakozás nélkül tûri a farmatringot.
Eszébe ne jusson senkinek istállóban felhelyezni a farmatringot. Ilyen át nem gondolt teendõ menekülési hely hiányában életveszélyt jelenthet. Köztudott, hogy a farmatring nélkülözhetõ a lószerszámnak. Használata viszont elengedhetetlen parádés lószerszámoknál, mert a vese, hát- vagy oldal-sallangokat csak ehhez lehet felcsatolni.
A csikó húzásra történõ szoktatása
A húzás nem más, mint a szügyre és 4 lábra ható fizikai ellenállás leküzdése. A csikót elõször felszerszámozzuk, a hajtószárat is felcsatoljuk. Célszerû egy használt külsõ autógumit keresni, melyre kötéllel – és nem lánccal – egy széles egyes hámfát kötnünk, kb. 1 méter távolságra. A hajtószárat bal kézben tartva felvetjük a kötélistrángokat. Majd jobb kézzel a csikó álla alatt megfogjuk a szárat és hanggal a csikót mozgásra biztatjuk. Néhány napi munka után már észlelhetõ, hogyan reagál a csikó a húzási erõkifejtésre. Jóindulat esetén fokozatosan terheljük a gumit vagy nehezebbre cseréljük. Készséges húzás esetén menetközben lépésmunka alatt észrevétlenül elengedjük a csikó fejét, oldalt mögé kerülve próbáljuk az addig bal kézben fogott szárral hajtani. Az elõre történõ mozgatás eszköze kizárólag hang vagy enyhe ostorhasználat legyen. Sem az idomítás során, sem a fogat elõtt a csikó farára sehova ne üssünk, mert erre felrúgással reagál. Elõfordul, hogy a csikó sem veretés, sem hajtás esetén nem hajlandó a könnyû teher vontatásra sem. Ekkor már szükséges egy jó idegrendszerû, nyugodt vérmérsékletû, húzásbiztos tanító ló igénybevétele, mely nem reagál a mellé fogott csikó tiltakozásaira.
Kettes fogat követelményei szerint szerszámozzuk a tanító lovat és a csikót ez utóbbinak fején hagyván a szárral bíró kötõféket. Az összefogás idején a csikó kötõfékszárát a ló nyakához kössük. A csikó az elõzõ módszer szerint van fogatolva a külsõ gumi elé, a ló nem húz semmit, csak szállítás után a csikót készteti mozgásra. E fogatot az idomár a földön haladva a tanító ló felõl hajtja. Az esetben, ha ez utóbbi módszer sem vezet a csikó húzási szándékához, ne kísérletezzünk tovább, adjuk el a csikót, mert megbízható fogatló soha nem lesz belõle.
A fogatba történõ tanítás
Az esetben, ha a tanítás elõzõ idõszakában a csikó jó szándékot tanúsított, ekkor következik a tanítás utolsó fázisa a kocsi elé történõ befogás. Legfontosabb elõfeltétele a már korábban említett jó tulajdonságokkal bíró tanító ló. Szükséges egy lõcsös parasztkocsi vagy táblás igás gumikocsi. A lószerszám igény laposkápás, kötélistrángos, sallangmentes igás lószerszám, paraszt keresztág, melyet csatlék köt össze a hajtószárral. A tanítás személyi követelménye igen fontos tényezõ. Nagy gyakorlattal rendelkezõ, nyugodt idegzetû legyen a hajtó, élénk mozgású, bátor legyen a segédhajtó, aki karambol esetén is cselekvõképes. Befogás közben a segédhajtó a csikó fejzõjét fogja. Amikor a hajtó az ülésen elfoglalta helyét és szárat fogott, hanggal indítja a fogatot. A segédhajtó a csikó feje mellett halad felkészülvén váratlan eseményre. A csikó engedékeny viselkedése esetén menet közelben óvatosan õ is fellép a kocsira. Miután elõzõleg már a rudat a nyakló segítségével a tanító lóhoz rögzítettük, menetközben húzásra biztatjuk a csikót. Minden kifogás után hidegvízzel lemossuk a csikó szügyét, elejét véve ezzel a hámtörésnek. A fogatos tanítás dülõúton, legelõn, zajtól és forgalomtól mentes helyen történjen. Amikor a csikó már nyugodtan viselkedik és húzni is megtanult, közúti forgalomban csak akkor szoktassuk a gépjármûvek forgalmához. A kocsi súlyának terhelését olyan ütemben növeljük, ahogy a csikó a fogat elõtt viselkedik. Ezen feladat teljesítésével ér véget a leendõ fogatló csikókori tanítása. A hazánkban tenyésztett magyar félvér fajták tanítása azonban legtöbbször 3 év után kezdõdik. A csikó ekkorra éri el lókori méreteinek 80-90%-át, fajtától függõen.
Az ismertetett csikókori betanítás 3 éves kor után is alkalmazható, de ez esetben már folyamatként kell alkalmazni. A ménesbõl vagy karámban addig szabad tartásban nevelkedett csikót lekötés után naponta kell tanítani és terhelni, amely munka végcélja egy sérülésmentesen betanított megbízható fogatló.
Egyéb tudnivalók
A csikót a futószáras munka során jobb és balkézre egyaránt tanítsuk meg menni. Mert a körkörös irányú munka minden, a belsõ kör elsõ és hátsó lábát terheli. Minél kisebb a kör, annál nagyobb a belsõ lábak terhelése. Már a futószáras munka alkalmával szoktassuk a csikót a vezényszárakhoz, mint pl.: lépés, ügetés, vágta, állj, hátra, stb. Ezeket a csikó nem érti mégis figyelembe veszi. A késõbbi fogatolás idején is ugyanezen szavakat alkalmazzuk. A munkát végzõ csikónak is van jó és rossz hangulata, ennek megfelelõen teljesít. A jól végezett munkát a szem simogatásával, a nyak veregetésével, kockacukorral, sárgarépával vagy egy marék zöld lucernával jutalmazzuk. Az esetben, ha az idomár fizikailag vagy idegileg fáradt, akkor ne idomítson. Az indokolatlan ostorhasználatot a ló nem felejti el. Egyébként az idomítás során alkalmazott erõszak ellenérzést vált ki az állatban és a maga módján tiltakozik veszélyeztetvén az ember testi épségét. Az átmenet nélküli szakszerûtlen, erõszakon alapuló, betanítás esetén az inak, szalagok és ízületek súlyosan károsodhatnak.
Az általam leírt lépcsõzetes és korhoz igazodó tanítás, nincs határidõhöz kötve. Minden feladatot addig kell ismételni, amíg a csikó teljesíti a kitûzött célt. A következetes és türelmes munka sikerélménye a kettes fogatban már elengedetten viselkedõ és készségesen hízó csikó. Befejezésként tájékoztatom a Lovas Nemzet olvasóit, hogy az általam leírtakon túl a leendõ fogatló betanításának sok egyéb módszere van. Emberi gyarlóság és szakmai hiúság következménye, hogy minden tréner és idomár a saját módszerét tartja követendõnek.
|