A csikóneveléssel kapcsolatos állatorvosi és egyéb kérdések júliustól újra aktuálissá válnak. Ennek oka az, hogy a korán, januárban született csikókat hamarosan le kell választani, de az is, hogy az éppen csak megszületett csikók még számos olyan dolog elott állnak, melyeknek sikere vagy kudarca meghatározhatja egész életüket. A csikókról beszélni tulajdonképpen mindig idoszeru, hiszen ez örök körforgás: minden évben születnek csikók, amelyek problémáival újra meg újra szembesülünk, illetve csikóinkból lesznek lovaink, vagyis az, hogy "ma" milyen csikót nevelünk, nagyban meghatározza, milyen ló válik "holnapra" a csikóból, és milyen csikót ad majd nekünk o maga.
Azt, hogy milyen csikó jön a világra, és késobb milyen ló fejlodik belole, a genetikai hatásokon kívül az is nagymértékben befolyásolja, hogyan tartottuk, takarmányoztuk kancánkat, megadtunk-e neki mindent vemhessége alatt és a csikónevelés közben (szükséges állatorvosi kezelések, vakcinázások, féreghajtás, vitaminok, ásványi anyagok stb.), illetve, hogy a csikónak is megadjuk-e mindezt.
Hogy mi az a "minden", amit a csikó megkaphat, mint már írtam, lehetetlen lenne ebben az egy cikkben a teljesség igényével leírni. Ezért inkább arra törekszem, hogy összefoglaljam a legfontosabb dolgokat, amiket viszont feltétlenül meg kell kapnia ahhoz, hogy egészségesen fejlodjön és a benne lévo genetikai lehetoségek megmutatkozhassanak.

AZ ANYAMÉHBEN

A csikóval való törodésnek már a vehemben el kell kezdodnie! Fontos, hogy a kancát már a feltételezett vemhesülés idopontjától kezdve megfeleloen takarmányozzuk. Ez röviden azt jelenti, hogy a vemhesség elso harmadában, az elso 3-4 hónapban - amikor a magzatnak még nem mennyiségi, hanem inkább minoségi igényei vannak - a kancának komplett vitaminkiegészítést kell adni. A vemhesség középso szakaszában a vitaminkiegészítés mellett az ásványi anyagokkal, ezen belül is elsosorban kalciummal történo kiegészítésre kell törekedni. A vemhesség utolsó harmadában, kb. a 7-8. hónaptól - amikor a magzat testtömegének több mint ötven százaléka kialakul - a legnagyobb figyelmet az abraktakarmány mennyiségi növelésére, a nagyobb energiát biztosító lótápok alkalmazására, valamint a vitamin és ásványi anyagok, ezen belül is elsosorban a kalcium kiegészítésére kell fordítani.
A vemhesség alatt végig kerülni kell a penészes, gombatoxinnal fertozött takarmányok etetését!
A csikó világra jötte után az elso feladat természetesen az újszülött megfelelo ellátása. Az újszülött csikóval rögtön elvégzendo, legfontosabb teendo a légutak szabaddá tétele, "kipucolása". Ez azért fontos, mert az ellés során az orrba vagy a szájba kerülo magzatvíz, magzatburokdarab vagy bármilyen idegen tárgy lenyelése a csikó fulladásával vagy késobb tüdogyulladás kialakulásával járhat.
Ezek után a köldököt kell azonnal fertotleníteni, hogy biztosan elkerüljük az elfertozodését, gyulladását vagy a tetanuszt, amely a csikó köldökcsonkján át is kialakulhat
Az újszülött csikóknál - foleg méneknél - a bélszurok-kólika az egyik leggyakoribb probléma. Ennek megelozésére alkalmazták korábban a szájon át adott olajokat (paraffinolajat, ricinusolajat és néha étolajat). Én ezzel szemben inkább a Klistier nevu gyógyszer alkalmazását javasolom. Ezt a készítményt a csikó megszületése után azonnal a végbélbe juttatva elérjük, hogy a bélszurok egy órán belül biztosan és tökéletesen távozzon. A készítmény elonye, hogy nem szájon át kell beadni, így az olajokkal ellentétben nem zavarja a föcstej feszívódását. Emellett gyakori hiba, hogy a hashajtó hatású olajokat túladagolják, emiatt tartós hasmenés alakulhat ki. Ezt feltétlenül kerüljük el.
Az ellést követoen nagyon fontos, hogy a csikó idejében tudjon szopni, és így tökéletesen fel tudja venni a föcstejben lévo védoanyagokat. A föcstej akkor értékesül a legjobban, ha a csikó a megszületése után két órán belül hozzájut, mert ez után az értékes védoanyagokat a szervezet egyszeruen megemészti, így nem tudja oket hasznosítani. A csikó számára a föcstej azért létfontosságú, mert - más állatfajoktól (pl. a kutyától) eltéroen - csak ezzel juthat olyan védoanyagokhoz, melyek élete elso négy hónapjában, immunrendszere kialakulásáig védettséget biztosítanak. Éppen ezért a kancák oltásánál figyelembe kell venni, hogy a vemhesség utolsó harmadában adott vakcina növeli a föcstej ellenanyagszintjét. Az így oltott kanca csikójának jobb a védettsége élete elso, kritikus hónapjaiban. Ha a csikó bármilyen okból nem tud két órán belül szopni, akkor a kancát meg kell fejni, majd a kifejt föcstejet a csikóval megitatni. Ha ez nem lehetséges, akkor is van mód a föcstej védoanyagainak pótlására, de ez már az állatorvos feladata.
Itt jegyezném meg, hogy oda kell figyelni a kanca számított ellése elott egy-másfél hónappal történo féreghajtására is, hogy a csikót megóvjuk a korai féregfertozöttségtol. Ilyenkor feltétlenül ki kell kérni az állatorvos tanácsát, mert nem minden féreghajtó alkalmazható a vemhesség alatt. Mindezekbol következik tehát, hogy tágabb értelemben a kanca megfelelo vakcinázása és féreghajtása a leendo csikóról való gondoskodás része.

OLTÁSOK

A csikó további élete során a negyedik hónaptól, amikor az anyától kapott védoanyagok már eltunnek a szervezetbol, szükségessé válik a különbözo fertozo betegségek elleni védekezés, a vakcinázás. A vakcinázás tulajdonképpen olyan megelozo kezelés, melynek célja, hogy megteremtsük lovaink szervezetének saját védekezését a legfontosabb fertozo betegségek ellen anélkül, hogy ezeken a betegségeken át kellene esniük.
Azt, hogy mi ellen vakcinázunk, számos tényezo befolyásolja. Ilyen lehet például a tartási körülmény, az állat értéke, a hasznosítás iránya, de a tulajdonos "pénztárcája" is.
A vakcinázásról az áprilisi számban már írtam, ezért itt csak a csikókkal kapcsolatos néhány fontosabb kérdést említem meg.
A csikók felnevelése során a tetanusz elleni védelem szinte "kötelezo". A rájuk leselkedo legelso veszély a köldökön keresztül történo tetanuszfertozés, ami ellen köldökfertotlenítéssel kell védekeznünk. Fontos megjegyezni, hogy a tetanusz ellen vakcinázott kanca föcsteje tartalmazza a tetanusz elleni védoanyagokat is, így az az élet elso négy hónapjában kello védettséget ad. A négy hónapos kort elért csikókat tetanusz ellen már lehet, sot kell is oltani. Természetesen az esetlegesen eloforduló csikókori sérülések szakszeru ellátása (fertotlenítés stb.) is része a tetanusz elleni védelemnek.
A másik súlyos csikókori fertozo betegség, ami ellen lehet vakcinázni, a lóinfluenza. A betegség kártétele egyrészt az, hogy súlyosan visszaveti a csikókat a fejlodésben, másrészt kezelés hiányában gyakran szövodményekkel gyógyul. Ilyen lehet például a tüdogyulladás, ízületgyulladások, amelyek késobb a csikó használati értékét csökkentik. A lóinfluenza elleni oltást szintén négy hónapos kor után lehet elkezdeni. (Vannak olyan korszeru lóvakcinák, amelyek a tetanusz és az influenza elleni komponenseket együtt tartalmazzák.)
Ha a vakcinázásról beszélünk, akkor néhány szempontra itt is fel szeretném hívni a figyelmet. Például fontos tudni azt, hogy a csikók vakcinázása önmagában nem sokat ér, valamennyi együtt tartott lovat együtt kell beoltani. Másrészt a szakszeru vakcinázás komoly szakmai felkészültséget igényel, ezért ez semmiképpen sem a tulajdonos, hanem az állatorvos feladata.

FÉREGHAJTÁS

A csikók felnevelése során a másik gyakori gond a férgesség. Igaz, hogy a csikó megszületésekor mentes mindenfajta féregtol, de ez az állapot sajnos nem tart túl sokáig. A csikó a fertozött környezetben könnyen és hamar megfertozodhet. Legkönnyebben anyja vagy társai trágyájából, a box padozatáról vagy a karám, a legelo talajáról történik a peték felvétele. A trágya gyakori eltakarításával csökkenthetjük a környezetben a peték számát, de az igazi megoldás az állatok rendszeres féreghajtása. A féreghajtás nem csak azért szükséges, mert a férgekkel terhelt ló és csikó rosszul hasznosítja a takarmányt, rossz lesz a kondíciója vagy fénytelen a szore. Ez csak a jéghegy csúcsa. Kevesen tudják, hogy vannak olyan féregfajták, amelyeknek a szervezetben vándorló lárvái igen komolyan meg tudják támadni a beleket ellátó vérerek falát, ami igen súlyos, gyakran végzetes kimenetelu kólika kialakulásához vezethet. Ez bármilyen korú lónál elofordulhat, csikóknál pedig kifejezetten gyakori. Egy másik, igen elterjedt féregfajta lárvái a tüdot támadják meg. Ez kimondottan a 2-3 hónapos csikóknál fordul elo. Ilyen fertozöttség esetén a csikók heteken át minden ok nélkül enyhén köhögnek, majd a köhögés "magától" megszunik. Ilyenkor azonban a féreglárvák enyhébben vagy súlyosabban, de végérvényesen károsították a tüdot.
A csikóknál leggyakrabban eloforduló férgesség az orsóférgesség, amely olyan mértékben elhatalmasodhat egy állaton, hogy a bélben elo férgek szinte kitöltik a bél üregét, és ezzel a belet elzárva kólikát, elhullást idézhetnek elo. Sajnos ez nem csak "irodalmi adat", néhány ilyen esettel én magam is találkoztam már.
A bélférgesség további, már említett különleges következménye lehet a tetanusz, amikor is a bélférgek által okozott seben át fertozodik meg a csikó.
Mindezek után felmerül a kérdés: mikor, mivel s hogyan féreghajtsuk a csikókat? Az alapszabály: a féreghajtás akkor eredményes, ha az együtt tartott valamennyi lovat kezeljük, és ügyelünk a trágya eltávolítására is (pl. kitrágyázás, legelováltás stb.). Arról, hogy melyik készítményt alkalmazzuk a sok közül, kérjük ki a kezelo állatorvos véleményét.
Az elso kezeléstol, amit már 6-8 hetes korban elvégezhetünk, a választásig kéthavonta féreghajtsunk. A leválasztás után pedig a felnott lovakhoz hasonlóan háromhavonta. (Jó tudni, hogy vannak olyan féreghajtó készítmények is, amelyeket szükség esetén már 10-14 napos kortól lehet alkalmazni.)

GOMBÁSSÁG