A tetanuszt, mint ló-betegséget, már az ókori görögök is ismerték. Rájöttek arra, hogy a sebzések és a betegség között kapcsolat van. Sajnálatos módon a mai napig a lótartók többségének ismerte - ebben a tárgykörben – szintén csak eddig terjed. Tehát ma a XXI. században is legtöbben csak annyi tudnak a betegségről, mint az ókorban ?

A tetanusz igen elterjedt betegség és az egész világon előfordul. Amíg azonban a trópusokon – emberek és állatok között egyaránt - szinte mindennapos, addig hazánkban csak szórványosan és leginkább lovaknál fordul elő. A lótartók számára a fontosságát egyrészt ez adja másrészt, az hogy a méregdrága kezelés ellenére is igen gyakran halálra vezet.

Miért éppen a lónál a leggyakoribb a tetanusz előfordulása?

A jobb érthetőség kedvéért nézzük egy kicsit részletesebben!

Hogy a tetanusz veszélye leginkább a lovakat fenyegeti annak egyrészt az az oka, hogy - élettani okokból - a háziállataink közül a ló a legfogékonyabb vele szemben. Másrészt a betegséget okozó baktérium a talajban mindenütt megtalálható. Az állatok bélcsatornájába jutva, ott szaporodik, majd a bélsárral ürül és a külvilágban spórái igen hosszú ideig életképesek maradnak. 

Ez a baktérium - sajnos - a ló bélcsatornájában igen jól érzi magát, így a ló trágyája, és ennél fogva a környezete is igen erősen szennyezett tetanuszt okozó baktériumokkal.

Tehát azt mondhatjuk, hogy a ló környezetét tetanusz tekintetében veszélyesnek kell tekinteni. Abból, hogy a folyamatosan fennálló tetanusz-veszély ellenére sem betegszik meg minden ló ebben a betegségben, az következik, hogy kialakulásához hajlamosító tényezők kellenek.

Mi is a betegség valójában?

A betegség lényege az, hogy a tetanusz-baktérium megfelelő körülmények közé kerülve (ilyen a levegőmentes környezet, mint például egy mélyszúrt seb, …stb.) elszaporodik. Ekkor olyan mérgező anyagokat (toxinokat) termel, melyek a szervezetben felszívódva megzavarják az un ideg-ingerületátvitelt az idegek és az izmok között. Emiatt az izmok ingerlékeny állapotba kerülnek és maradnak, tehát a legkisebb külső ingerekre is görcsökkel, majd merevgörccsel reagálnak. Az elhullás végső oka a légző izmok bénulása.         

Mik is azok a hajlamosító tényezők, amelyek a tetanusz kialakulásához vezethetnek?

A betegség csak akkor tud kialakulni, ha az állaton valamilyen sérülés keletkezik, amelyen keresztül a környezetből (talajból, trágyából) a kórokozó a seb mélyébe kerül.  Ha a sérülés mélyre ható és benne teljesen oxigénmentes környezet alakul ki, akkor a kórokozó el tud szaporodni. Tetanusz alakulhat ki patkolás során, ha a lovat „megszegelik”, szögbelépésnél, pártatiprás alkalmával, végtagokon lévő sérüléseknél, műtéti sebeknél, herélés után. Gyakran a tetanusz a szakszerűtlen ellési segélynyújtás következtében és a köldök elfertőzés miatt jön létre. Ritkán, de a tetanusz forrásai lehetnek a bélparaziták által a bélfalon okozott sérülések is.     

Mik a tetanusz tünetei?

A tetanusz lappangási ideje 1-3 hét. Ez az idő csikók esetében - például köldökfertőzésnél - ennél rövidebb is lehet. Általában elmondható, hogy minél rövidebb a lappangási idő, annál kevesebb az esély az állat meggyógyítására.

A ló esetében jellemző, hogy a tünetek először mindig a fejen jelentkeznek, majd a végtagok tömeges izmainál. 

A fejen az első változások nagyon jellegzetesek: a fülek mereven felfelé állnak, az orrnyílások trombitaszerűen kitágultak és a szemen az un harmadik szemhéj előesik.

Az ilyen ló meglévő étvágya ellenére sem tud rendesen enni, mert a takarmány kihullik a szájából. Ennek oka az, hogy a rágóizmainak merevsége és a nyelési reflexének zavara miatt nem tud nyelni. A merevség végül ráterjed a nyakra, majd az elülső és a hátulsó végtagokra is, ezért a ló jellegzetesen un. fűrészbakszerűen áll. Minden hangosabb szóra, vagy akár csak egy neszre vagy egy érintésre (például, ha egy légy rászáll) heves – akár percekig tartó - görcsrohamba kezd.

A betegség végső stádiumában a lovak oldalfekvésben, mereven kinyújtott lábakkal fekszenek.

Mire számítsunk, ha betegség már kialakult?

Csikók esetében - még intenzív kezelés ellenére is - az esetek 90 %-ában az állat elpusztul. Ezért majdhogynem azt mondhatjuk, hogy a beteg csikók kezelése szinte reménytelen.

A kezelésben nem részesülő felnőtt lovak a tünetek jelentkezése után általában a 3 -10 nap között pusztulnak el. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy még intenzív kezelés mellett is a felnőtt lovak 60-70%-a elpusztul. Ha a lovat mégis sikerül megmenteni, akkor is a szemmel látható gyógyulás csak a 2. héten kezdődik el és akár 1 hónapig is eltarthat. Mivel a kezelés igen hosszan tartó, gondos és intenzív kell legyen, ezért nagyon költséges. Emellett igen hosszadalmas utókezelésre is fel kell készülni.

A klinikai gyógyulás után gyakori, hogy néhány izomcsoport - főleg a tömeges farizmok – csak nagyon hosszú idő alatt, vagy egyáltalán nem gyógyulnak meg és így a ló használhatósága korlátozott lesz. A tetanuszból kigyógyult lovaknál az is gyakran előfordul, hogy a hosszadalmas kezelés folyamán olyan sérüléseket szenvednek vagy okoznak magunkak (pl. a szem sérülése miatt bekövetkező vakság, nagyméretű hámsérülések stb.) amelyek később komoly esztétikai problémát jelenthetnek

Miből áll a tetanuszos ló gyógykezelése?

A gyógykezelés eredményességét alapvetően meghatározza, hogy milyen korán tud beavatkozni az állatorvos.

A kezelés legfontosabb része a tetanusz elleni szérum beadása. Tudni kell, hogy beteg ló esetén eredményt csak minimum 120 -150 ezer NE (= nemzetközi egység) szérum beadása esetén várhatunk és a következő napokon is további – már kisebb – adagokra lesz szükség. Ennek már csak az anyagköltsége, tehát a szérum ára is igen magas, jó pár tízezer forint.

A szérum beadása sajnos nem szünteti meg azonnal a tüneteket, hiszen csak a vérben lévő toxint semlegesíti, az idegrendszerben „lekötődött „toxint azonban nem. Így a javulás csak napok múlva várható.

Az egyik legfontosabb feladat a sebzés megkeresése és a seb megfelelő ellátása, valamint a minimum 4-5 napon át tartó antibiotikumos kezelés. Ennek az a célja, hogy megakadályozza a baktériumok további toxintermelését.

Gyakran szükségesé válhat a ló mesterséges táplálása, orrnyelőcső szondán keresztül, infúziók beadásával, végbélen át, …stb.

Ezeket a beavatkozásokat akár 10 -14 napon át is végezni kell, így ez igen megerőltető, mind az állatorvosnak, mind a tulajdonosnak is. Hozzá kell tenni, hogy miután hosszan tartó, gyakran fizikailag is nehéz és bonyolult állatorvosi beavatkozásokat kell elvégezni, így a kezelés végére igen tekintélyes állatorvosi munkaköltség is jelentkezik. Ha ehhez hozzáadjuk a gyógyszerek árát is, akkor a végösszeg gyakran összemérhető a ló árával.   

Ezek mellé a tulajdonosnak légymentes, sötét, csendes környezetet kell biztosítani a beteg állat számára, valamint ha a ló fekszik, akkor azt gyakran forgatni kell, …stb.       

Hogyan előzhetjük meg a betegséget?

A tetanusz elleni védekezésben a legfontosabb a lovak programszerű vakcinázása. Tegyünk meg mindent a sérülések elkerülése érdekében (megfelelő tartástechnológia, parazitaellenes kezelések, …stb.).

Ha azonban a ló már lesérült és a sérülés mély, roncsolt, szennyezett vagy a patatájékon van, akkor feltétlenül gondoljunk a tetanuszra és hívjunk állatorvost. Ugyanez vonatkozik a patkolási balestekre és ha az ellés során a nemi utakban sérülés keletkezett.

Az állományt ellátó, tehát azt ismerő állatorvos el fogja tudni dönteni, hogy az adott sérülésből lehet-e tetanusz. Elég-e csak a sebkezelés vagy kell szérum is, vagy hogy éppen nem szérum kell, hanem ismételt vakcinázás. 

Fontos tudnunk, hogy a betegséggel szemben a fiatal állatok a legfogékonyabbak, így az újszülött csikók a legveszélyeztetettebbek.

Gyakori kérdés, hogy a adjunk-e tetanusz elleni szérumot újszülött csikónak. Ebben megoszlanak az állatorvosi vélemények. Én azt szoktam javasolni a kancatulajdonosoknak, hogy a kancát a számított ellés előtt 1 hónappal oltsuk be tetanusz ellen, ekkor a föccstej ellenanyag tartalma igen magas lesz. Így ha a csikó időben felveszi a föccstejet és a köldök megfelelően le van fertőtlenítve, akkor nincs miért aggódni. (A köldököt nemcsak a tetanusz miatt kell fertőtleníteni!) Mindebből az is következik, hogy ha a csikó bármilyen ok miatt nem tudott idejében (2 órán belül) szopni, akkor szóba jöhet a szérumozás. 

Mindezek után beláthatjuk, hogy a tetanusz a lovak egy igen alattomos és veszélyes betegsége. Tetanuszos lovat kezelni igen költséges, emellett nagy gondoskodást és igen sok időt igényel a tulajdonostól és nem sok sikerélményt jelent az állatorvosnak sem. Inkább néhány ezer forintot ráfordítással előzzük meg !!!