A „feltelődés” nem egy konkrét belső struktúrát érintő elváltozás specifikus tünete, mint ahogyan azt az előző számban kifejtettem. Oka változatos. Ezek közül jó néhányat lehet kimutatni műszeres vizsgálattal. A módszerek mindegyike természetesen nem kivitelezhető a mindennapi rutin gyakorlatban. Nem lehet például minden ízületet arthroscoppal megnézni, vagy minden lónál minden lábat tövéről hegyére meg-CT-ézni. Ugyanakkor, az értékesebb lovak vásárlásakor, egyre többen kérnek állatorvosi vizsgálatot. A vizsgálat célja ezekben az esetekben egy rutin szintű, korrekt, jelen állapot felmérése és tanácsadás arra vonatkozólag, hogy az adott ló milyen terhelést tud elviselni úgy, hogy használati értéke egészségügyi okok miatt, hirtelen és jelentősen ne változzon.
Az adásvételi vizsgálat egy rendkívül felelősségteljes, nagy felkészültséget és tapasztalatot igénylő vállalkozás. Nem egy biztos tény, hanem tendencia megállapítása, hiszen az élőlények szervezete egy igen bonyolult kapcsolatokból álló biológiai egység. A rájuk ható környezeti tényezők nem jósolhatók meg biztonságosan, és a tulajdonosok használati módjai is igen eltérőek lehetnek. Mindezek ellenére az adás-vételi protokollok megvalósítása, a vizsgálatot megelőző, és a jövőbeli használati mód ismertetése mellett, igen jó támpontot tudnak adni arra vonatkozólag, hogy a ló a kívánt célnak képes-e megfelelni. Igen praktikus, a mindennapi gyakorlatban is jól használható eszköz a röntgenkészülék, amely nagyban hozzájárul a várható prognózis pontosításához, hisz sokszor van olyan elváltozás, amelyik még nem okozott klinikai tünetet, de a komoly versenypályafutást gátló potenciálja számottevő. Erre legkézenfekvőbb példát a kis, levált ízületi darabkák jelentik. (1. kép: levált darab a pataízületben) Ezek, egy legelőn lévő csikónak az ég-világon semmi gondot nem okoznak, sokszor nem látszik semmilyen következményes hatásuk sem (pl: feltelt ízületi tok). Ellenben, ha a lovat ugyanezzel az elváltozással komoly tréning alá veszik, akkor szinte biztos, hogy az időzített bomba valamikor robbanni fog. Mindazonáltal le kell szögezni, hogy a csontos elváltozásokat nem okozó lágyszöveti problémák korai stádiumának meghatározásához, a röntgensugár nem megfelelő eszköz. A fentiek alapján tehát azok, akik azt mondják, hogy ők már ránézésre meg tudnak arról győződni, hogy egy ló nekik megfelel-e vagy sem, nem elég körültekintőek! Sokszor igazuk lehet ugyan, mert ha egy ízületen nem látszik elváltozás, akkor azért nagyobb részben mondható egészségesnek, mint rendellenesnek, DE NEM MINDIG!
Az ízületet érintő kórfolyamatok okát a következőképpen lehetne megfogalmazni egyszerűen: abnormális terhelés éri a normális szövetet, vagy normális terhelés éri az abnormális szövetet, melyek következtében gyulladás, fájdalom, mozgáskorlátozottság, alaki deformitás, krepitáció léphet föl. Az alábbiakban, a bevezetőben említettek szerint, az ízületek egy szemmel látható elváltozásának (az ízületi tok kitágulásának, „feltelődésének”) elemzésén keresztül, kitérek egy-két olyan belső struktúrát érintő problémára, amely ezek hátterében állhat, s amelyet röntgenkészülék segítségével ki lehet mutatni.
Kezdjük talán a pataízülettel. Klinikai tünet a sántaság és az ízületi tok feltelődése. Az ízületi tok kitüremkedése a patacsont hegyfali részénél a szarutok fölött, annak középsíkjában látható. A megszaporodott ízületi nedv lehetséges okai:
1.) A patahengergyulladás bizonyos esetei együtt járhatnak a pataízület elváltozásaival, ahogy ez már cikksorozatunk korábbi részében megjelent.
2.) A pataízületben lévő, levált ízületi darabkák (1. kép) kedvezőtlen elhelyezkedése esetén súlyos ízületgyulladás alakulhat ki.
3.) A pataízület gyulladásából eredő elfajulás (pataízületi osteoarthritis1). Okai között fellelhetők a genetikai, pataszabályzási, patkolási és mechanikai sérülésből eredő tényezők.
A következő, talán leggyakrabban érintett ízület a csűdízület. (2. kép: a csüdízületi tok kitüremkedése). Hátterében ugyancsak levált ízületi darabka (chip), osteoarthritis (csont és ízületi gyulladás), mechanikai trauma (pl.: rúgás), megerőltetés vagy osteochondritis2 (3. kép: csüdizületi osteochondritis) állhat. Az osteochondritis disecans (OCD) egy olyan elváltozás, melynek hátterében fiatal korban bekövetkező endochondralis3 csontosodási zavar áll.
A csánkízület esetében (4. kép: az ízületi tok kitüremkedésének helyei) többnyire osteochondritis, chip (5. kép: a tíbiáról4 levált csontdarab) áll a feltelődés hátterében. Nem jár az ízületi tok kitüremkedésével, de sántaságot okozhat a distalis intertarsalis osteoarthritis5 (6. kép)
Mint az e néhány példából is látható, a klinikai tünet sokszor azonos. A prognózis és a terápiás javaslat azonban az elváltozás oka szerint eltérő lehet, mely azonnal felhívja a figyelmet a lovak időszakos kontroll, vagy adásvételkor történő vizsgálatára. Más a prognózis egy komoly osteoarthritisnél, mint egy chipnél, vagy osteochondritisnél, de az elváltozások megítélése nem csak típusonként, hanem használati módonként, vagy életkoronként is más és más. A konklúzió tehát az, hogy mivel az ízületek igen fontosak a ló használata szempontjából, ajánlatos minél többet tudni róluk a vásárlási szándék megvalósítása előtt.
|